• Magyarország

    Átirányítottuk a helyi webhely megfelelő oldalára, ahol a helyi árakat és promóciókat láthatja, és vásárolhat az online áruházban.

    Stay on our U.S. site

Keyboard ALT + g to toggle grid overlay

Norconsult

Az infrastruktúra újítói VR-játékokkal teszik egyszerűbbé a skandináviai alagút tervezését

A dolgok megalkotásának jövője

OSSZA MEG A TÖRTÉNETET

A fényképek tulajdonosa a LimbForge.

A virtuális környezetek valós tervezési problémákra világítanak rá még a kivitelezés előtt

Az infrastruktúraprojekteknél minden nagy: a költségvetés, az ütemezési terv, a munka terjedelme és – mindenek előtt – a kockázat. A Norconsult építészeti, mérnöki és tervezési tanácsadó iroda a legfejlettebb technológiákkal csökkentette a kockázatot a norvégiai Bergen közelében található új vasúti alagút tervezésekor, és megoldást talált arra a kihívásra, amelyet a vasúti jelzőrendszer kritikus fontosságú, egyben körülményes tervezési előírásai jelentettek. A Norconsult 3D modellezést és VR-játékokat használt fel az infrastruktúratervezésben, hogy megjósolja a potenciális tervezési problémákat, és elkerülje a nem megfelelően működő közlekedési jelzések okozta költséges kivitelezési késéseket. Az interaktív játékkörnyezet új normát teremtett a tervezés kiértékelési, ellenőrzési, optimalizálási és jóváhagyási folyamatainak egyszerűsítésére.

A nagyvállalat, amely egy startup szellemiségét ápolja

A Norconsult Norvégia legnagyobb, több ágazatban is tevékenykedő műszaki tanácsadó irodája, amelynek gyökerei 1929-ig nyúlnak vissza. Átfogó, 20 000 projekttel büszkélkedő portfóliójában repterek, nyilvános rendezvények színhelyeként szolgáló arénák, olajmezők, autópályák, kórházak, gátak, hidak, vasutak és alagutak tervezése és kivitelezése egyaránt szerepel.

A Norconsult központja a norvég főváros, Oslo közelében található Sandvika városában működik, 88 irodájában pedig világszerte közel 3300 alkalmazott dolgozik. A hatalmas méret előny és hátrány is egyben: minél nagyobb egy vállalkozás, annál lassabban tud mozdulni. Ahhoz, hogy rendelkezhessen a sokkal kisebb és fürgébb vállalatok mozgékonyságával, a Norconsult létrehozta a „Bleeding Edge” (Feltörekvő technológiák) fedőnevű belső csapatot. „Mi vagyunk a leginnovatívabb 30–40 dolgozó, és azokon a technológiai fejlesztéseken dolgozunk, amelyek hatékonyabbá teszik a munkavégzést, és ezáltal ügyfeleinknek jobb terméket kínálhatunk” – mondta Thomas Angeltveit, a Bleeding Edge csapat tagja. Az építőmérnök és BIM-koordinátor szinte vallásosan hirdeti a 3D modellezés és technológia hasznosságát a Norconsult virágzó közlekedési és szállítási gyakorlatában. „Azáltal kívánunk a legjobb tanácsadók lenni, hogy mindig a legújabb technológiákat alkalmazzuk.”

A Norconsult vasúti csapatának BIM-koordinátora, Thomas Angeltveit, 2015 óta dolgozik az Ulriken-alagút projekten. A Norconsult AS tulajdona.

Egy létfontosságú gazdasági artéria megnyitása

A Bergensbanen néven ismert norvég vasútvonal Oslo és Bergen városát köti össze, és 500 kilométeren át kanyarog a lélegzetelállító északi tájon. Nemcsak Európa egyik legfestőibb vasúti vonala, hanem gazdasági szempontból is jelentős, hiszen Norvégia két legnagyobb városát köti össze. Elengedhetetlen, hogy a vonatok gyorsan, könnyen és biztonságosan megtegyék ezt az útvonalat.

Az Arna és Bergen városa között található utolsó szakasz áthalad az Ulriken-hegy alatt húzódó, 7,8 km hosszú Ulriken-alagúton. Az 1964-ben épült alagút Észak-Európa legforgalmasabb egyvágányú alagútja – és évek óta fontos torlódási szakasz. Angeltveit szerint „a meglévő alagút kapacitása nem képes megfelelni” az utas- és teherszállítási követelményeknek. 2010-ben a Norconsult közös projektbe fogott a Bane NOR norvég állami tulajdonban lévő vasúti hatósággal, hogy megkétszerezzék az alagút kapacitását egy második, párhuzamos Ulriken-alagút építésével.

A projekt, amelynek befejezését 2022-re tervezik, jelentős kihívások elé állítja a kivitelezőket. Nemcsak egy új alagutat kell fúrniuk az Ulriken-hegybe, hanem egyidejűleg a jelenlegi alagutat és a hozzá tartozó állomásokat is korszerűsíteni kell – mindezt a meglévő vasúti forgalom megzavarása nélkül.

A Bergen-vonal végállomása, a bergeni pályaudvar renderelése. A Norconsult AS/Bane NOR/Baezeni tulajdona.

A vasúti biztonság prioritást élvez

Ahhoz, hogy az új Ulriken-alagutat megépítsék a régi befolyásolása vagy a vasúti szolgáltatások zavarása nélkül, a Bane NOR vállalatnak egy 1800 tonnás alagútfúró gépre volt szüksége, amely 18 hónap alatt vájta ki az Ulriken-hegy alatti kemény kőzetet. Ez volt az első alkalom, hogy alagútfúró gépet használtak Norvégiában, ahol a hagyományos robbantásos eljárás a bevett szokás. 18 hónapot vett igénybe az Ulriken-hegy alatt lévő kemény kőzet kivájása.

Egy ilyen kaliberű infrastruktúraprojekt során nemcsak műszaki, hanem adminisztratív kihívások is felmerülnek. Vasúti projektekben az egyik legfontosabb akadály a közlekedési jelzések és jelzőrendszer hatósági engedélyének megszerzése, ami megkerülhetetlen a vasúti biztonság biztosításához. Angeltveit szerint „vasúti projekteknél a jelzőrendszer a legnehezebb dolog, amit jóvá kell hagyatni. „Ez azért van, mert ez a vasúti közlekedés szíve. Ez működtet mindent. Ha a mozdonyvezető nem lát egy jelzést – és túl messzire vezet, vagy nem áll meg –, az egész vasúti rendszer leáll.”

Az alagútfúró gép áttöri az Ulriken-hegyet Bergenben 2017. augusztus 29-én. A Warren Eversley/Bane NOR/Norconsult AS tulajdona.

Játékos rendszer

A Norconsult épületinformáció-modellezést (BIM) használt az Ulriken-alagút összetett tervezési és kivitelezési kihívásainak megoldása és a különböző területek hatékonyabb koordinálása érdekében. Angeltveit elmondta, hogy „a BIM kulcsfontosságú a projektek sikerében, hiszen hihetetlen gyorsasággal fejlődik a technológia.” Az alagútprojekthez és az állomások korszerűsítéséhez használt BIM-modellek az AutoCAD, a Civil 3D, a Revit programok felhasználásával készültek, és ehhez jött még a Navisworks, ami nagyban segítette a kivitelezési csapatokkal való együttműködést.

A jelzőrendszert érintő adminisztratív kihívásokat más módon kellett megközelíteni. Azért olyan nehéz megszerezni a szükséges engedélyeket, mert általában a jelzéseket évekkel azelőtt telepítik, hogy a vonatkezelők kipróbálhatják őket. Ezért gyakoriak a hibák. Angeltveit elgondolkodott arról, hogy ha a mozdonyvezetők hamarabb tesztelhetnék a jelzéseket, vajon könnyebb lenne-e megszerezni az engedélyt.

Ennek kiderítésére összevonta a BIM-modellezést a virtuális valósággal, és egy olyan játékkörnyezetet hozott létre, amelyben a vonatkezelők a még meg nem épült vasúti síneken „vezethetnek”. Angeltveit elmondta, hogy „minden felhasználási területen voltak modelljeink – ugyanazok a modellek, amelyeket a vállalkozóknak adtunk át –, és ezeket beépítettük egy játékmotorba.” A 3D modelleket 3ds Max szoftverrel animálták, és valós adatok lézerszkennelésével bővítették, például a mozdonyvezető fülke tervét a ReCap használatával.

  • A valósághű VR játék lehetővé teszi, hogy a vonatkezelő „átvezessen” az új Ulriken-alagúton egy vezetőfülke-szimulátorban, amelyet egy valódi vonat 3D lézerszkennelésével készítettek.

  • Ahogy a felhasználók a kijelölt úton vezetnek, a sínekbe épített méterjelzések segítségével megbecsülhető a legközelebbi jelzéstől való távolságuk, és a problémákat azonnal jelenthetik.

  • A vonatkezelők javasolták néhány jelzés áthelyezését az alagútban a jobb láthatóság kedvéért. Mivel a módosításokat még az építkezés előtt kezdeményezték, jelentős összegeket spóroltak meg.

  • A virtuális környezetben az alagútban lévő szerelvények és berendezések is megjelennek, így vészhelyzeti szimulációkhoz és az üzemi és karbantartási támogatást célzó képzésekhez is használható.

  • „Drón üzemmód” felülnézeti képe az átépített Arna állomásról az Ulriken-alagút bejáratánál.

A képek tulajdonosa a Norconsult AS/Bane NOR/Baezeni.

Elmerülve a lehetőségekben

A játékkörnyezetben a vonatkezelők az építőmérnökök felügyelete alatt vezették a virtuális vonatokat, akik a mozdonyvezetők teljesítménye alapján értékelték a közlekedési jelzések elhelyezését. Angeltveit szerint a virtuális környezet „olyan, mintha ott lennél, és ez hatalmas előnyt jelent, amikor olyat szeretnél jóváhagyatni, ami még nem épült meg.” Az iteratív tervezési folyamatoknak köszönhetően a mérnökök finomították és optimalizálták a jelzőrendszert. „A mozdonyvezetőkkel való együttműködés segített abban, hogy jobban átlássuk a gondolkodási folyamataikat. Előnyt kovácsoltunk abból, hogy volt tapasztalatuk valódi vonatok vezetésében.”

A Bane NOR más úton is hasznosította a játék előnyeit: a sürgősségi segélyszolgálat vizuális segédként alkalmazta. A személyzet megismerkedhet a menekülési útvonalakkal, és vészhelyzeti forgatókönyvet szimulálhat a „drónmódban” folyó játék során – amikor a projektet egy pilóta nélküli légijármű szempontjából irányítják. A hasonló valósághű környezetek segíthetnek előre látni a működési és karbantartási igényeket, ezzel hozzájárulva a végfelhasználókra optimalizált épület- és infrastruktúratervezéshez. Angeltveit szerint „rengeteg a kiaknázásra váró lehetőség.”

A videó a Norconsult AS/Bane NOR/Baezeni (2:18 min.) tulajdona.

Az eddigi legjobb és legbiztonságosabb alagút

A 2022-es befejezéssel ütemezett projekt fontos állomásához érkezett, amikor 2017. augusztusban az alagútfúró gép kivájta az Ulriken-hegyet. Amikor az új kétvágányú vasúti sín elkészül, több vonat gyorsabban és nagyobb gyakorisággal szállíthat majd utasokat és árukat Arna és Bergen között.

Addig is a BIM, a VR és a videójátékok ötvözése már most meghozta gyümölcsét, ugyanis elnyerte az Autodesk 2017. évi építőipari kiválósági díját (angol): az infrastruktúra kategóriában harmadik helyezést kapott. Angeltveit szerint a VR előnyei közé tartoznak a leegyszerűsített szabályozási-felülvizsgálati folyamatok, amelyekkel évekkel lerövidül az engedélyeztetési idő, valamint az érdekeltek gyorsabb meggyőzése, mivel a játék segítségével műszakilag nem képzett felhasználók is könnyen elképzelhetik a terveket, és végül az alacsonyabb költségek, mivel még kivitelezés előtt kiküszöbölhetőek a hibák.

De a legjelentősebb eredmény valószínűleg maga az alagút, amely a játéknak köszönhetően csúcsteljesítménnyel fog működni hosszú évekkel a kivitelezés befejezése után is. Angeltveit elmondta, hogy „a legfontosabb, hogy jobb és biztonságosabb alagutakat és állomásokat építünk, mint korábban bármikor.”

Az arnai pályaudvar korszerűsítése, miközben vonat érkezik a meglévő alagútból, tőle balra az új alagút építés alatt. Az Ingvild Eikeland/Bane NOR/Norconsult AS tulajdona.

Zöld utat kap az infrastruktúratervezés jövője

Az Ulriken-alagúttal elért kezdeti sikerek hatására a Norconsult a VR-játékokat minden vasúti projektjénél a szabványos eljárás részévé tette, így támogatva a jelzőrendszerek tervezését és engedélyeztetését. A vállalat további felhasználási lehetőségeket is igyekszik feltárni. Például egy elővárosi vasútprojektnél VR segítségével kapnak visszajelzést a villamosvezetőktől annak érdekében, hogy optimalizálják a kerékpárosok és a sürgősségi szolgálatok által használt járművek számára fenntartott közlekedési sávok tervét. Mindeközben az ügyfelek valósághű környezeteket használnak fel a felső vezetés és a közösségi érdekeltek számára tartott előadásokban, akiknek támogatását és beleegyezését sokkal könnyebben megszerezhetik a VR segítségével.

Látható, hogy a VR-játékok hosszú távon segítenek majd abban, hogy a reaktív tervezésből átlépjünk a proaktív tervezés korszakába. „Számunkra mindent megváltoztatott – foglalta össze Angeltveit. – BIM modelljeink segítségével interaktív VR-élményt tudunk nyújtani, ez pedig valóban megbolygatja ezt a hagyományosan konzervatív iparágat.”

Jelzések tervének VR-renderelése a Bergen vonalon. A Norconsult AS/Bane NOR/Baezeni tulajdona.

Kapcsolódó termékek

Jelenleg nem tudjuk megjeleníteni a keresési eredményeket. Kérjük, látogasson vissza később.